2005-ben vettem részt először a Bátor Tábor nyári táborában. Ott tudatosult bennem, hogy nekem a játék, a tapasztalás, a nevetés a közegem, hogy az élménypedagógia milyen könnyen zárt ajtókat nyit meg a gyerekek lelkéhez, hogy általa mennyivel jobban megismerjük önmagunkat és egymást.
Olyat is meg lehet tanítani, amiről előtte azt hittem taníthatatlan. Mi a bizalom, az empátia, hogy képes valaki felelősséget vállalni önmagáért, a döntéseiért és elköteleződni egy csoport felé?
Miután lediplomáztam, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórházban kezdtem el dolgozni foglalkoztatóként. Több részletben, összesen 2,5 évet dolgoztam a kórházban gyerekekkel, kamaszokkal, szülőkkel. Rengeteget tanultam az elfogadásról, az agresszió kezelésről, a problémás gyerekekről, és minden nap alkalmam nyílt kipróbálni valami újat.
Folyamatosan képzem magam hazai és nemzetközi tréningeken, megismerkedtem a kötéltechnikával, mely tudást rendszeresen felhasználom a foglalkozásaimban. A Bátor Tábornak azóta is aktív önkéntese és képzője vagyok. Évről évre, mélyebbre és messzebb jutok a terápiás rekreációban, a visszajelzés módszertanában.
2015-ben párommal elindultunk egy 1 éves nomád, kerékpáros túrára. Budapesttől Szingapúrig tekertünk, és ez idő alatt az önismeretemben is messzebb jutottam. Jelenleg szabadúszó trénerként dolgozom, céges fejlesztő tréningekkel (problémamegoldás, kommunikáció, együttműködés fejlesztés), pedagógusképzéssel, szakmai cikkek írásával, játékfejlesztéssel foglalkozom.